Kőolaj

Típusa: Nem megújuló

A kőolaj keletkezése

A Föld kőolajkészletei évmilliókkal ezelőtt alakultak ki. Az óceánok fenekén, a folyók medrében és a mocsarakban rothadó szerves anyag halmozódott fel, ami iszappal és homokkal keveredett. Erre később további üledékrétegek rakódtak, amelyek súlya alatt a szerves anyag a nagy nyomás és a magas hőmérséklet következtében kerogénné alakult. A kerogén nevű anyag idővel könnyebb, rövidebb szénláncú, főként szén- és hidrogénatomokból álló molekulákká alakult át. Ha ez az anyag folyékony halmazállapotban volt jelen, akkor később kőolaj képződött belőle.

Áramtermelés kőolajjal

A kőolaj égéshőjét vízmelegítésre használják. Ennek hatására gőz képződik, ami nyomást gyakorol a turbinák lapátjaira, ezáltal forgásba hozva őket. A turbinákat egy generátorral kapcsolják össze, ami áramot termel.

Hol találkozhatsz a kőolajjal?

Magyarországi kőolaj lelőhelyek: Alföld déli része. (Szeged környéke: pl. Algyő) és a Zalai-dombság. Hazai kitermelés: 2000-től 1 millió tonna/év körül stagnál a termelés.

A kőolajalapú áramtermelés előnyei és hátrányai

Előnyök

• A kőolaj könnyen szállítható mind vezetékeken, mind hajón.
• Olajtüzelésű erőmű építésére minden olyan helyszín alkalmas, amely jó közlekedési hálózattal és elegendő mennyiségű hűtésre szolgáló vízzel rendelkezik.
• Az olajtüzelésű erőművekben rövid idő alatt is nagy mennyiségű villamos energia állítható elő.

Hátrányok

• A kőolaj égetése során szén-dioxid képződik, amely az üvegházhatást növelő gázok egyike.
• Az égetés során más, káros anyagok is keletkeznek, mint például a kén-dioxid.
• A kőolaj nem megújuló energiaforrás. A Föld kőolajkészletei gyorsan fogynak.
• A kőolaj segítségével sokkal drágábban lehet energiát előállítani, mint a szén vagy a földgáz segítségével.

Olajtüzelésű erőművek száma Magyarországon

Három nagyteljesítményű olajtüzelésű erőmű: Tiszai Erőmű, Budapesti, Százhalombatta (Dunamenti) erőművek.

Magyarországon az előírások szerint a távhőtermelőknek és nagyobb villamos energiát termelő erőműveknek is kell rendelkezniük bizonyos olajtartalékkal az ellátás biztonság miatt.  Alapvetően olajtüzelésű erőműveket, kazánokat csak akkor vesznek igénybe, ha az a távhő ellátás biztonságot vagy a villamos energia rendszer biztonságát szolgálja. A villamos energia rendszerbiztonságát szolgáló csak olajtüzelésű erőművek Litéren (120 MW), Lőrinczibe (170 MW) és Sajószögeden (120 MW) vannak.

A kőolaj jövője

A Föld kőolajkészleti várhatóan a 21. század közepéig elegendőek. A hazai olajtüzelésű erőművek mindegyikében van földgáztüzelésű erőmű blokk is- azaz vegyes üzemelésűek.